Múzeum a fák alatt

A magyar folyami hajózás 150 esztendőt felölelő történelemkönyvének lapjain több száz kisebb-nagyobb hajó szerepel. A rendszerváltást megelőzően az aktív szolgálatból kikopó egységek közül azonban nagyon kevés kerülte el a szétvágást. Közülük is mindössze egyetlen egy, a "Kossuth" lapátkerekes személyszállító gőzhajó kezdhetett új életet, a Közlekedési Múzeum kezelésében Budapesten Múzeumhajóként várja a látogatókat.

Felismerve a veszélyt, hogy lassacskán teljesen az enyészet martalékává válnak a még meglévő hajók, a szakma történelmi emlékeinek megőrzése iránt elhivatottságot érző magánszemélyek, illetve rajtuk keresztül több hazai cég és társadalmi szervezet 2003 őszén kezdte meg a magyar hajózás tárgyi és kulturális emlékeit összegyűjtő, gondozó és bemutató Alapítvány, ezzel együtt pedig egy hajómúzeum létrehozását. A múzeumnak helyet keresve, a szervezők számára nyilvánvalóvá vált, hogy a Dunán már csak igen kevés olyan hely akad, ahol a látogató az érintetlen természettel is találkozhat. E páratlan lehetőséget felismerve, Neszmély területén, a helyi önkormányzat együttműködve jött létre a Hajómúzeum, s nyertek biztos kikötőt a még megmaradt öreg hajók.

A 10-es főútvonal mellett, Neszmély község területén, a főút mellett tábla jelzi az Ilona öbölben horgonyzó hajókhoz vezető utat. A Hajómúzeum hivatalos megnyitására 2005 tavaszán került sor. A szinte folyamatosan zajló felújítás, karbantartás mellett a hajók, folyamatosan megtekinthetők. A Hajómúzeum első tagja, korelnöke, és egyben az Alapítvány névadója az 1869-ben épült "Zoltán" lapátkerekes vontató gőzhajó, amely a százhalombattai Dunai Erőmű rt. adományaként került az Alapítvány tulajdonába. Százhalombattán a hatvanas évektől az Erőmű evezős klubjának bázisaként szolgált. Mivel a hajó olyan mértékben elöregedett, hogy csak sokmilliós felújítást követően lett volna tovább használható, így az erőmű vezetése a hajó eladása mellett döntött. Egy szerencsés véletlennek köszönhetően, valóban az utolsó pillanatban jött létre a kapcsolat a cég és az épp szerveződő alapítvány között. A kitűzött nemes cél, a hajó megmenekülésének lehetősége hallatán a cég vezetése 2004 júliusában - értékesítés helyett - a hajót az Alapítványnak ajándékozta.

A múzeum lakói között az egyik legfiatalabb az 1957-es építésű "Neszmély" (ex "Bakony") gőzös. A hajót a Mahart 2003-ban ócskavasként értékesítette, ma a fedélzetén a többnapos látogatásra érkezők vendégek részére 12 darab 4 ágyas kabin, illetve a hozzá tartozó közösségi helyiségek állnak rendelkezésre.

Viszontagságos múlt után érkezett a múzeumba az 1971-es építésű hadihajó, a "Lajta" monitor. A nyolcvanas évekig a kavicskotró vállalatnál munkagépként használták, majd kilencvenes évek elején - miközben a cég svájci tulajdonba került - a hajó szétvágása került szóba. Egy lelkes civil szervezet, a Lajta Monitor Alapítvány, és főképpen annak vezetője és szellemi atyja, Dr. Margitay_Becht András úr kitartó munkájának köszönhetően azonban a svájci tulajdonos a hajót jelképes összegért, 1 forintért átadta a magyar nemzetnek. A "Lajta" a Honvédelmi Minisztériumhoz került, kezelője a Hadtörténeti Múzeum lett. Azonban a Budai Várban működő Múzeum részére meglehetősen nehézkesnek bizonyult a hajó kezelése. Így hát Holló József altábornagy úr örömmel fogadta el az Alapítványnak a hajó elhelyezésére, kezelésére és bemutatására vonatkozó ajánlatát. A létrejött megállapodás alapján, a Múzeum szakmai támogatásával az Alapítvány háromszor két esztendős felújítást hajt végre, amelynek végén a látogatók az 1880-as évekbeli állapotában tekinthetik majd meg a hajót.

A Múzeumba érkezőket Mahart PassNave kft. által adományozott hajó "Vöcsök 1" szárnyashajó köszönti. A szárnyashajó - amint azt a neve is jelzi - a vízben repülőgéphez hasonló módon valósággal repül. A hajó a parton kerül bemutatásra, hogy a látogatók megtekinthessék a gyors haladást lehetővé tevő hordszárnyait is.

A Hajómúzeumhoz tartozik, de az év jelentős részében Budapesten állomásozik az utolsó fennmaradt Duna-tengerjáró hajó, a "Debrecen" (ex "Kassa"), melyről a Szalon olvasói a magazin előző számában olvashattak. A Hajómúzeum flottájának legfiatalabb tagja, az 1960-ban épült "Sopron" vontató géphajó szintén ritka vendég a neszmélyi kikötőben, hiszen - a flottában egyedüliként - üzemképes hajóról van szó. Azon felül, hogy szükség esetén Ő végzi a Hajómúzeum tagjainak (például hajógyárba, bemutatókra való) mozgatását, és rendszeresen képviseli az Alapítványt - és egyben hazánkat - a Németországban és Ausztriában rendszeresen megrendezésre kerülő Muzeális Hajók Nemzetközi Találkozóján. Budapesti bázisáról rendszeresen indul különböző feladatok végrehajtására is, így például innen futott ki 2006 februárjában a Duna erősen zajló jegében a jégtáblák között sodródó, magatehetetlen horányi komp megmentésére is. A komp fedélzetén rekedt utasok számára a legjobb pillanatban érkezett a segítség. A teljes egészében magyar építésű "Sopron" jól átgondolt tervezésének köszönhetően a tíz centi vastag jégtáblák között a történet szerencsés véget ért, az utasok - igaz több órával a tervezett időpont után - biztonságban, sértetlenül szállhattak partra.

Az árnyas fák alatt menedéket nyerő hajók sorsa a szakszerű felújításnak, a gondos ápolásnak köszönhetően hosszú időre biztosítottá vált - reményeink szerint kicsi és nagyok örömére. Az Alapítvány munkáját elismerésül a Város- és Faluvédők Országos Szövetsége a Podmanicky Díjjal jutalmazta.

Kattintson a képre, és járja körbe a Neszmélyi skanzent!